Partiumi Magyar Napok és a többi fesztivál - könyv formájában

Szerte a nagyvilágban egyre több a fesztivál - nálunk is, ahol a társadalom természetes rendje még mindig nem állt be. Maga a fesztivál-jelenség végigkíséri az emberiség történetét, kezdetben kultikus jellegűek voltak, a mai értelemben vett első fesztiválok a kultúra és a művészet ünnepei voltak, és megjelenésük a XIX. század végére, a XX. elejére tehető.

Tájainkon a fesztivál egy helyi közösség ünnepe, évente megrendezett, jellegükben hasonló vagy eltérő rendezvények sorozata. A legtöbb fesztivál előzményeként valamilyen helyi ünnepség, karnevál, ünnepi mulatság, vagyis hagyomány nevezhető meg, s fő szerepe a helyi közösség, az összetartozás tudatának a erősítése.

A fesztiválok szervezői többnyire a helyhatóság (városnapok), illetve civil szervezet (magyar napok) - a jelenség 25 éves nálunk, de igazi felfutása az utóbbi évtizedben történt meg. Ezért szentelte a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége a magyar napok jelenségkörének a 2015-ös Erdélyi Magyar Civil Évkönyvet, amelyben Erdély 35 jelentős fesztiválját mutatja be bő fotóanyaggal illusztrált tanulmányokban, illetve sajtó-összeállításban. Természetesen minden jelentős erdélyi település fesztiválja szerepel az évkönyvben - a Partiumi Magyar Napokat Szabó Kinga Mária újságíró mutatja be és elemzi egy szépen illusztrált tanulmányban.

A szerkesztők célja e kötettel - amely akár kor- és jelenségdokumentumnak is tekinthető -, hogy bemutassák a jelenséget, bemutassák mi minden történik Erdélyben (500 tételes fesztivál-adatbázis egészíti ki a kötetet ) és ebben a közös keretben fel tudják mérni, hogy az utóbbi években miként alakult tájainkon a fesztiváljelenség.

A könyv szatmárnémeti bemutatója február 23-án, csütörtökön, 17 órakor lesz a Szatmár Megyei Múzeum (Vasile Lucaciu sugárút 21. szám) Steuer-könyvtártermében, ahol házigazdaként Kereskényi Sándor, a kötetet szerkesztő és bevezető tanulmányát író Bodó Barna és Szabó Kinga Mária újságíró várja az érdeklődőket.